^Ugrás felülre

Bakó Tibor: A fa

A Mennynek nagy csűréből fénylő mag szállt alá.
Hamar elkezd csírázni, mert jó földet talált.
Szárba is szökkent, s nőtt sok ágacskája,
De zsenge hajtásait csúnya féreg rágta.
Kiéhezett állatok is megtépkedték őt;
S mégis így szólt: Csak egyetek levélkéimből!

Bővebben...

Bakó Tibor: Társ és Támasz

A Nő sötét éjben holdsugár

mely nem elvakít, inkább utat mutat.

A Nő kék égen felhőpamacs

mely nem árnyékot vet, inkább megnyugtat.

A Nő forróságban lágy szellő

mely nem borzongat, inkább cirógat.

Bővebben...

Belovainé Bakos Erika

1968. július. 21-én születtem, Cegléden. Szüleim Kállai Etelka és Bakos Sándor.
Férjezett vagyok, lassan húsz éve Algyőn élek családommal. 
Két gyermekem van, Vivien  és Attila, és mostmár egy kisunokának is örvendhetek.
Iskoláimat Cegléden végeztem. Az általános iskola után fodrásznak tanultam, s ezt a mesterséget űzöm mind a mai napig. 
Nyolc éve írok verseket. Öt éve az algyői könyvtár szervezésében megalakult az Algyői Tollforgatók Köre, melynek egyik alapító tagja vagyok. 
Szabadidőmben szívesen olvasok, sétálok, vagy beszélgetek családommal, barátaimmal.
A versírás lett egyik kedvenc időtöltésem. Verseim nagy része mély emberi érzésekről szól, amit én vagy a hozzám lelkileg közelálló emberek éltek át. Ezen kívül írok a természet szépségéről, az évszakokról, de vannak ünnepi verseim is. Írásaim közül néhány megjelent az Algyői Hírmondó újságban, valamint az Algyő napja ünnepségsorozat keretében olvasták fel néhány írásomat. Nagy örömömre Szegeden és Algyőn is mondták már veseimet anyáknapi műsor keretében  a gyerekek.  
Ezek közül ajánlok szíves figyelmükbe néhány verset