Zelenka Brigitta: Keresnéd…

 

Mintha eltűnne néha nyomtalan,

nem ér el hozzád már a Szó,

s míg vívod a harcod céltalan,

az utolsó fényt is felfaló

kétség húz kőfalat köréd.

Kihúnyt a tűz, véled, nincs tovább,

parazsat nem éleszt sötét,

s lépted is egyre tétovább.

 

Keresnéd…Biztatlak, rajta hát!

régmúlt gyermek lélek-rejtekén

hited derengő hajnalát

megsejted álom-könnyedén,

s a csüggedésben egy gyertyaszál,

szikra-öröm, égi gondolat,

parányi fényben hogyha rádtalál,

ott Valaki megszólít, elfogad.

 

Mint kósza madártoll a légben

fuvallat-lágyan a bőrhöz ér,

úgy érint meg csendesen, szépen,

átsejlik a félelem ködén,

színeket küld a szivárványban,

kibontja, nézd, a láthatárt,

az estharangszó hívó szavában

az utat Hozzá, te kell megtaláld.

 

Zelenka Brigitta

Bielefeld, 2018. Nap isten hava (június)

---

2. helyezett: Jousse Erzsébet
Jousse Erzsébet: Ha költő vagy, dalolj!

Ha fáradt a lelked, nehéz lett a szíved,
ha álmatlanság kínoz, gyötrelem az élet,
csak dalold ki csendben a bús éjszakába,
csak sírja ki tollad könnyeinek árja!
Szavakba fojtsd bele, mire hang nem képes,
dalold el versedben fájó szenvedésed!
Költőt is ér bánat, arra van a tolla,
hogy a szív fájdalmát a világba szórja.

 

S, ha úgy tartja kedved, ha a Nap rád ragyog,
dalolja el versed, hogy a szíved boldog!
Hogy az ég kékjében bárányhabok úsznak,
madárrajjal együtt vígan hancúroznak.
Napsugaras fényben lágy szellő hint csókot,
dalold azt is versben, bárki lehet boldog!
Lesz, aki olvassa örömöd, bánatod,
ne keresd, hogy miért, csak szóljon a dalod!

S ha kell, legyél lámpás! Világíts az éjben!
Bizonytalanoknak fényt vigyél szemébe!
Harsogjon a dalod, bátorsággal, hittel!
Mutass igaz utat mindig tiszta szívvel!

---

3. helyezett Mihály Csilla